Eperfa tájház

2012-ben a házat egykori lakója adományozta a szaporcai önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy az épületet meg kell tartani eredeti állapotában.

Az épület külső és belső része még a régi állapotokat idézte. Meszelt falak, földes padló, régi bútorok, zsalugáteres nyílászárók.

Az akkori polgármester terménytárolónak használta. A helyiek egy kis csoportja viszont egy gyönyörű kis tájházat álmodott ide, köré közösséget.

Bár a vezetőség nem támogatta az ötletet, a fiatalokat nem érdekelte, önkénteseket toboroztak. A lelkes csapat a faluban házalva szedett össze némi pénzt, és kiállítható tárgyakat. Ezek után hozzáláttak a munkához.

Az adományokból felújították a házat, kimeszelték. A ház helyiségeit eredeti funkciójuk szerint állították vissza. Berendezési tárgyakat is gyűjtöttek a már meglévők mellé, hogy bemutatóként is működhessen a tájház.Mindenki lelkesen, és nagy örömmel adta oda a régi kiállítható tárgyait, értékeit.

A hátsó szobában, aki 2016-ban sajnos elhunyt Lázár Sándorné (Juci néni) ormánysági szőttesei csodálhatók meg.

Az egykori tűzhely helyére újat építettek, megnyitották az álmennyezettel eltakart szabadkéményt, az udvarban a talpas ólat helyrehozták, tyúkudvart kerítettek el és a drótkerítéseket vesszőkerítésre cserélték.

 

Sokak szívügyévé vált ez a kezdeményezés, és egyre csak nőtt az elején csak pár emberből álló kis közösség tagjainak száma. Rendszeresen összegyűlünk, gyermekfoglalkozásokat tartunk itt, és a gyermekekkel együtt sok szülő is eljön, és jól érzi magát. Egyre csak nő a csapat létszáma. Már nemcsak a helyiek, hanem a szomszédos településeken élő családok is eljönnek hozzánk.

Olyan is volt, aki bár nem tudott részt venni a munkában, küldött egy kakast, amit közösen megfőzött az építkező csapat.

Lassan tájházzá alakult a régi épület, az adott korra és vidékre jellemző hagyományos ormánsági életmódot, tárgyi világot és kultúrát tárja elénk. Ez mellett jól tudták, a közösségteremtés és építés éppúgy feladata a tájházaknak, mint a múltbeli értékek hiteles őrzése és bemutatása.

A hely az Eperfa tájház nevet kapta, az udvaron álló nagy eperfa jóvoltából, amely az ormánságnak ezen a részén nagyon elterjedt fafajta volt.

Azóta széles társadalmi bázist tudhat magáénak a tájház ügye. Idősek és fiatalok egyaránt látogatják a rendezvényeket, szívesen találkoznak itt egymással. Igazi közösségi színtérré vált a hely.

 

Szerencsére a mostani vezetők teljes mértékben támogatják a nagyot álmodókat. Felépült a kovácsműhely,ahol a rendezvények alatt mindig folyik a munka.

 

Felépült a vizesblokk az idelátogatók kényelmét szolgálni. Az építmény a mai modern higiéniai követelményeknek megfelel, a külső kialakítása viszont szintén a régi hagyományos ormánysági

vonásokat tükrözi.

 

A vendégkönyv bizonyítja, mennyi kedves látogató fordult meg a házban, köztük több híres, nagy ember is. Rendszeressé vált a hagyományos ormánsági ételek (kötött tésztaleves, szármánt, túrós béles, langalló) készítése a tájháznál, az idelátogató csoport kérésére.

Állandó fejlesztés alatt, mindig új ötletekkel, remélem még sokáig lesz Szaporca gyöngyszeme „a ház”, immár Eperfa Tájház. A helyi közösségi élet meghatározó terévé vált, reprezentációs és szabadidős színtér.

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az ormányság egyik fő problémáját, az „egykézést” feldolgozó filmet itt forgatták, ezen a helyszínen. Nagyon híres színészekkel találkozhattunk.

A hagyomány őrzés, érték mentés, közösség építés mellett az is a célunk, és feladatunk, hogy ebbe a munkába bevonjuk a fiatalokat, gyerekeket is. Ezzel biztosítani szeretnénk azt, hogy az utánunk következő generáció ugyan olyan lendülettel, elhívatottsággal folytassa azt a munkát, amit mi elkezdtünk.

Eperfa tájház facebook oldala:https://www.facebook.com/groups/638442466195792/?ref=ts&fref=ts